Bokasérülés-rehabilitációs irányelvek (egyszerűsített változat)
Bokasérülés-rehabilitációs irányelvek: A bokaízület a legnagyobb súlyt{0}}viselő hajlító ízület az emberi testben. Ez egy nagyon összetett pántszerű szerkezet. A csontok és szalagok fontos és elválaszthatatlan szerepet játszanak. Súly-tartó ízületként a bokaízület 1 25-szeres testsúly-erőt visel; Intenzív tevékenység mellett testsúlyának 5,5-szeresét is kibírja. A mindennapi életben a séta és ugrás főként a bokaízület dorsiflexiós és plantarflexiós mozgásaira támaszkodik. A bokasérülések gyakran előfordulnak, a bokaszalag sérülések a leggyakoribbak. Általában menetelés, vajúdás és testmozgás során fordul elő, általában bokaficam esetén, de nagyobb erőszak bokatörést is okozhat. Ismét gyakori az Achilles-ín szakadás a bokasérüléseknél. A bokaízületi sérülések hajlamosak a deformitásokra, az ízületi merevségre és a boka osteoarthritisre, amelyek súlyosan befolyásolják a beteg súlytartó{12}}járási funkcióját. A rehabilitációs terápia is fontos szerepet játszik. 1. szakasz Rehabilitációs irányelvek bokaízületi szalagsérülésekhez I. Klinikai áttekintés A bokaízületi szalagok fontos szerkezetek a bokaízület stabilitásának megőrzésében. A bokaízületi ínszalagok sérülései gyakran a bokaízületi törések és diszlokációs traumák patológiájának összetevői. A traumamechanizmusok és a traumapatológia szempontjából a bokaízületi szalagsérüléseket nem szabad a bokaízületi töréstől és diszlokációtól elkülönítve elemezni és értelmezni. A klinikai gyakorlatban gyakori ínszalagsérülések a laterális szalagsérülések, ezt követik a mediális kollaterális szalagsérülések és az alsó tibiofibularis szalagsérülések. A bokaízületi tok rostos rétegének megvastagodása szalagokat képez, amelyek főként három csoportból állnak: a mediális kollaterális szalag, más néven háromszögszalag, amely a bokaízület legerősebb szalagja. A fő funkció a bokaízület kifordításának megelőzése, a mediális malleolustól kezdve, legyező alakú lefelé irányuló -formájú, majd a talus, talus és calcaneus felé ágazva. A rostok különböző irányai és végpontjai szerint tovább oszthatók tibiofibularis szalagra, talofibularis szalagra, calcaneofibularis szalagra és talofibularis hátsó szalagra. Az oldalsó oldalszalag az oldalsó bokából származik, és három kötegre oszlik, amelyek a talus elülső laterális, laterális vagy hátsó részén végződnek. Ezért elülső talofibuláris szalagnak, calcaneofibularis ínszalagnak és hátsó talofibuláris szalagnak is nevezik, és a boka leggyengébb szalagja. Az inferior tibiofibularis szalag, más néven keresztirányú tibiofibularis szalag, két szálból áll, amelyek szorosan összekötik a fibulát a sípcsont és a fibula elülső és hátsó végén, elmélyítve az elülső és hátsó bokaíveket, és stabilizálva a bokaízületet. Klinikai megnyilvánulások és diagnózis: fájdalom, duzzanat, bőr alatti zúzódások és mobilitás bokaficam után
A bokaízületi fájdalom súlyosbodik. A vizsgálat lokalizált érzékeny pontokat tárhat fel a sérülés helyén. Amikor a bokaízület talpi hajlítási nyomás alatt van, a fájdalom fokozódik, ha a láb belül vagy kívül van, amit bokaszalag sérülésként kell diagnosztizálni. A részleges szalagsérülés, ellazulás vagy teljes szakadás diagnosztizálása néha nehéz lehet. Extrém belső elfordulás mellett nyomás alatt a bokaízület anteroposterior röntgenfelvétele az oldalsó ízületi tér jelentős kiszélesedését vagy a talus elülső subluxációját mutatja az oldalsó képalkotás során, ami gyakran az oldalsó oldalszalag teljes károsodását jelzi. A bokaízület anteroposterior és lateralis képalkotása felfedheti az avulziós töréseket. Az MRI segíthet a diagnózis további tisztázásában.
Konzervatív kezelés: Ha a bokaízület stabilitása jó a bokaízület mediális és laterális szalagjainak sérülése után, konzervatív kezelés végezhető. 4-6 hetes gipsszel vagy fogszabályozóval történő rögzítés után távolítsa el a gipszet és folytassa a rehabilitációs edzésterv elkészítésével. Egyszerű tibiofibularis szalag sérülés, zárt redukció és vádligipsz rögzítés 8 hétig
Sebészeti kezelés: Ha a belső és külső szalagsérüléseket nem kezelik időben és megfelelően a korai stádiumban, akkor a késői szakaszban tartós bokaízületi diszfunkció léphet fel. A belső és külső bokaszalagok rekonstrukciójának indikációi: pozitív elülső fiókos teszt, pozitív belső és külső, valamint billenő stresszteszt; A konzervatív kezelések, mint például az izomerő-edzés, a merevítők és az ortopéd cipők hatástalanok voltak; A tünetek továbbra is fennállnak, és a beteg műtétet igényel. A háromszög alakú szalag helyreállítása és a törés rögzítése után, ha az alsó tibiofibularis ízület elválik, műtétre van szükség az alsó tibiofibularis szalag rögzítésére a normál bokaízület helyreállítása érdekében. Az egyidejű elmozdulásos törésekkel járó alsó tibiofibularis szalagsérülések esetén a nyílt redukció és a törés belső rögzítése mellett gyakran alkalmaznak hosszú csavarokat kompressziós rögzítésre és redukcióra. A műtét után 6-8 hétig gipszrögzítést végeznek, a gipszeltávolítás idejét a törés gyógyulása alapján határozzák meg. Az alsó sípcsontízületi elválásban szenvedő betegeknél, legyen szó egyszerű külső gipszrögzítésről vagy csavaros rögzítésről, majd gipsz külső rögzítésről, az érintett végtag teherbírási idejének a műtétet követő 8 napon belül kell lennie.
Ha több mint egy hét, ellenkező esetben a sípcsont alsó ízülete ismét leválhat, ami a kezelés sikertelenségét okozza. 2, Rehabilitációs kezelés (1) helyi jégkompresszió és vérzéscsillapítás egyszerű külső bokaszalag ficam esetén. Sérülés után 1-2 héten belül öntapadós támasztópántok használhatók védekezésre, és 2 hét után kezdődhet az edzés, kezdve a gyalogos edzéssel. Gyors gyaloglás és kocogás edzés 4 hét után. (2) A bokainstabilitással egybekötött régi bokaszalag-szakadás rehabilitációs gyakorlata során a bokaízület védelmére tapadós támasztópántokat kell alkalmazni. Különös figyelmet kell fordítani a sarok emelésére és a boka hajlítására irányuló erőgyakorlatokra. Az enyhe esetek nagyobb valószínűséggel tartják fenn a normál edzést. A súlyos és ismételt ficamok a boka instabilitásának minősülnek, ami gyakran az elernyedt szalagok meghúzását vagy rekonstrukcióját teszi szükségessé. (3) A bokaízületi mediális és laterális oldalszalag-sérülések rehabilitációjának mechanizmusa bokaízületi mediális és laterális szalagszakadás varratműtét után eltérő, de a műtéti megközelítés és a klinikai megnyilvánulások eltérőek.
A gyógyulás és a gyógyulás folyamata alapvetően ugyanaz. Csak a sérülés súlyossága és a műtéti módszer megválasztása miatt az egyes gyakorlatok időzítése, mennyisége és intenzitása változhat. A gyakorlat megkezdésekor az adott helyzetnek megfelelő szakkórház útmutatásait kell követni.
A műtét után egy nappal erőteljesen, lassan és a lehető legszélesebb körben mozgassa a lábujjakat, de teljességgel lehetetlen a bokaízület mozgását okozni . 5 perc csoportonként, 1 csoport óránként. Egyenlő hosszúságú négyfejű izom (comb elülső izomcsoport) összehúzó gyakorlata: vagyis a combizmok nyújtására és ellazítására végezzen minél több gyakorlatot fájdalom fokozódása nélkül, naponta több mint 500 alkalommal. A fenti gyakorlatok folytatása 2-3 héttel a műtét után segíthet a mankók kezelésében, és távol tarthatja a lábát a talajtól, de csak a szükséges napi tevékenységekhez, például a mellékhelyiség használatához. Lábemelő gyakorlat indítása: 30 alkalom/csoport, 30 másodperc pihenő a csoportok között, gyakorlás folyamatosan 4-6 csoportig, 23 alkalom/nap. A gyakorlat során előfordulhat, hogy a vakolat alátámasztása túl nehéz lesz a befejezéshez. Fokozatosan kezdődő lábizom erőgyakorlatok: a cél az elsorvadt combizmok helyreállítása a gipszrögzítés időszakában. Gyakorold az abszolút láberőt, mérsékelt terhelés mellett (20 mozdulat elvégzése után fáradtságot okozó terhelés), csoportonként 20 alkalommal, 2-4 csoportban folyamatosan gyakorolva, a csoportok között 60 másodperces pihenővel a fáradtság megjelenéséig. A műtétet követő 4-6 héttől kezdődően aktív bokahajlító és nyújtó gyakorlatokat kell végezni: lassan, erőteljesen, maximálisan megfeszítve és beakasztani a lábujjakat (fájdalommentes vagy enyhén fájdalmas tartományon belül kell lennie. A nem megfelelő korai szövetgyógyulás miatt a túlzott nyújtás káros következményekkel járhat) 10-15 perc/ alkalom, 2x/nap. Az edzés előtt 20-30 percig áztassa a lábát forró vízben, hogy növelje a szövetek hőmérsékletét, javítsa a nyújthatóságot és fokozza az edzés hatékonyságát. Szakképzett orvos dönt a helyzet alapján passzív bokahajlítási és -nyújtási gyakorlatok megkezdéséről: fokozatosan alkalmazza az erőt és növelje a mozgási tartományt, 10-15 perc/ alkalom, 2-szer/nap. A mozgásterjedelem fokozatos legyen, és 12 hónapon belül a bokaízület mozgásterjedelmének el kell érnie az egészséges oldal mozgástervét. Használhat mankókat, sétálhat a földön, és elkezdheti gyakorolni a súly és a súlypont áthelyezését, fokozatosan növelve a súlyt lábváltáskor, 5-10 perc / alkalom, 2-szer / nap. Körülbelül 2 hétig edzen a normál járás eléréséhez. Kezdje el a guggoló gyakorlatot: Erősítse a lábát az alsó végtagok működésének és kontrollképességének javítása érdekében, 2 pont
Óra/idő, pihenés 5 másodpercig, 10 alkalom/csoport, 2-3 csoport/nap. Ellenállás "akasztó láb" gyakorlat: fejezze be a "akasztó láb" akciót (lábujjtól lábujjig) a gumiszalagok ellenállása ellen
A felfelé horog akciót csoportonként 30 alkalommal hajtják végre, 30 másodperces szünettel a csoportok között. Folyamatosan gyakoroljunk 4-6 csoportban, napi 2-3 alkalommal.
Ellenállás "nyújtó láb" gyakorlat: Végezze el a "nyújtó láb" mozgást (lábujj lefelé lépés) a gumiszalag ellenállása ellen, 30-szor/csoport, pihenjen 30 másodperc a csoportok között, gyakoroljon folyamatosan 4-6 csoportonként, naponta 2-3 alkalommal.
Boka és alsó végtag funkció gyakorlatok indítása: Előrelépés gyakorlatok: Erőnövelés után mindkét kezeddel nehéz tárgyakat emelhetsz teherként, vagy a bokaízületnél homokzsákokat adhatsz terhelésként a gyakorlat erősítésére, 20 alkalom/csoport, 30 másodperces intervallumokkal a csoportok között, folyamatos gyakorlás 24 csoportra, napi 2-3 alkalommal. Kérjen lassú mozgást, és irányítsa a felsőtestet, hogy ne remegjen. Visszafelé lépéses gyakorlat: Erőnövelés után mindkét kezével nehéz tárgyakat emelhet teherként, vagy homokzsákokat adhat a bokaízülethez terhelésként . 20 alkalommal/csoport, 30 másodperces intervallumokkal a csoportok között, gyakoroljon folyamatosan 24 csoporton keresztül, naponta 2-3 alkalommal. Kérjen lassú mozgást, és irányítsa a felsőtestet, hogy ne remegjen. Oldalsó lépcsõgyakorlat: Az erõ növelése után mindkét kezével nehéz tárgyakat emelhet terhelésként, vagy homokzsákokat helyezhet el a bokaízületnél, hogy megerõsítse a gyakorlatot, csoportonként 20 alkalommal, 30 másodperces intervallumokkal a csoportok között. Gyakorolj folyamatosan 24 csoportban, napi 2-3 alkalommal. Kérjen lassú mozgást, és tartsa ellenőrzés alatt a felsőtestet, hogy ne remegjen . 6-8 héttel a műtét után: Egy professzionális orvos áttekintése és értékelése szerint az ínszalag jól meggyógyult, és fokozatosan folytathatja az edzést. Boka belső és külső mozgásterjedelem: Lassan, erőteljesen és maximálisan fordítsa meg a bokaízületet kívül-belül. A fájdalommentes vagy enyhe fájdalom tartományon belül kell lennie, és fokozatosan növelni kell a mozgás szögét és tartományát (mivel a szövetek gyógyulása még nem elég erős, a túlzott húzás káros következményekkel járhat) . 10-15 perc per alkalom, napi 2 alkalom. Az edzés előtt és után 20-30 percig áztassa a lábát forró vízben, hogy növelje a szövetek hőmérsékletét, javítsa a nyújthatóságot és fokozza az edzés hatékonyságát. A boka izomzatának erejének és kontrolljának átfogó helyreállítása: Sarokemelő gyakorlat, melynek során minden alkalommal 2 perc lábujjhegyre állunk, 5 másodpercig pihenünk, csoportonként 10 alkalommal, napi 2-3 csoportban. Ülőlábas akasztós „kampótalp” gyakorlat: nehéz tárgyak, például homokzsákok súlya ellenében végezze el a mozgást ellenállásként, 30 alkalom/csoport, 30 másodperc pihenő a csoportok között, gyakorlás 4-6 csoportonként folyamatosan, napi 2-3 alkalommal. Ellenállás belső és külső billenő gyakorlat: Végezze el a mozgást a gumiszalag ellenállása ellen, 30 alkalom/csoport, 30 másodperc pihenő a csoportok között, gyakorlat folyamatosan 4-6 csoportonként, napi 2-3 alkalommal.
Erősítsd az alsó végtag működését: védj guggolva, egyenletesen oszd el a súlyt a lábak között, és próbáld meg elérni, hogy a fenék minél jobban hozzáérjen a sarkokhoz, 3-5 perc/ alkalom, 1-2 alkalommal/nap.
Kezdje el gyakorolni a guggolást egy lábbal: igényeljen lassú mozdulatokat és a felsőtest irányítását remegés nélkül. Szükség esetén a nehéz tárgyak mindkét kézzel emelhetők a gyakorlás nehézségének növelése érdekében, 3-5 perc/ alkalom, 1-2 alkalom/nap.
Lefelé gyakorlás a lépcsők előtt: Erősítés után mindkét kezével nehéz tárgyakat emelhet teherként, vagy homokzsákokat adhat a bokaízületnél terhelésként . 20 alkalom/csoport, 30 másodperces intervallummal a csoportok között, 2-4 csoportonként folyamatosan, napi 2-3 alkalommal. Kérjen lassú mozgást, és irányítsa a felsőtestet, hogy ne remegjen.
(4) A bokaízület mediális és laterális kollaterális szalagjainak konzervatív kezelésének rehabilitációja: Ha a beteg bokaízületi stabilitása jó mediális és laterális szalagsérülés után, akkor konzervatív kezelés végezhető. 4-6 hetes gipsszel vagy fogszabályozóval történő rögzítés után távolítsa el a gipszet és gyakorolja a bokaízület mozgását. Egyszerű tibiofibularis szalagsérülés, zárt redukció és alsó lábszár gipszrögzítés 8 hétig, sérülés után 1 nap: rehabilitációs edzés és kezelési terv 1 napra bokaízületi mediális és laterális szalagszakadás varrás műtét után. 2-4 héttel a sérülés után: Rehabilitációs edzés és kezelési terv 23 hétre a bokaszalag-szakadás után {9 héttel a gipszműtét sérülés után időben, a rehabilitációs edzés megegyezik a bokaízület mediális és oldalsó szalagszakadása varróműtét utáni 4 hét kezelési tervével. Ha a gipszet még nem távolították el, az edzést el lehet halasztani . 8 héttel a sérülés után: Szakorvosi vizsgálat és értékelés után a szalagok meggyógyultak, és az edzés folytatható. Rehabilitációs edzés és kezelési terv 6-8 hétre bokaízületi mediális és laterális szalagszakadás varrás műtét után. Ha a gipszet még nem távolították el, az edzést el lehet halasztani. (5) A tibiofibularis szalagsérülés konzervatív és sebészi kezelése után a rehabilitációt 8 hétig gipsszel vagy merevítővel rögzítettük, és a gipsz eltávolítása a bokaízületi mozgás gyakorlása céljából történt. Egy nappal a sérülés után: Rehabilitációs edzés és kezelési terv a bokaízület mediális és oldalsó szalagszakadása varrási műtét után egy napra . 2-8 héttel a sérülés után: Rehabilitációs edzés és kezelési terv 23 hétre bokaízületi medialis és laterális szalagszakadás varratműtét után . 8 héttel a sérülés után: Ha a gipsz az ízületi edzést követő héttel megegyezik, akkor a rehabilitációs kezelést 4 héttel eltávolították mediális és laterális szalagszakadás varrás műtét. Ha a gipszet még nem távolították el, az edzést . 10 héttel a sérülés után el lehet halasztani: Szakorvos által végzett vizsgálat és értékelés után a szalagok meggyógyultak, és az edzés folytatható. Rehabilitációs edzés és kezelési terv 6-8 hétre bokaízületi mediális és laterális szalagszakadás varrás műtét után.
3, A bokaszalag sérülések megelőzése alapvető kérdés, mivel a bokasérülések gyakori sérülések edzés közben. Ez különösen fontos azoknak a sportolóknak, akik korábban bokasérülést szenvedtek, mivel az újrasérülés kockázata 4-10-szer nagyobb, mint a bokasérüléssel nem rendelkező sportolóké. A beteg 6-12 hónapon belül nem épült fel teljesen a sérülésből, és különösen magas a további sérülések kockázata. A következő intézkedésekkel lehet jó eredményeket elérni: (1) Megfelelő cipő: A cipő az emberi láb és a talaj között helyezkedik el, párnázza az alsó végtagokat a talajtól, megfelelő stabilitást és talajkontaktust biztosít az alsó végtagoknak. (2) Egy jó helyszín: A jó helyszín fenntartása gyakran fontosabb, mint egy megfelelő cipő kiválasztása, és a bokaficamok okozója gyakran csak egy kő, egy kis sárdudor vagy egy lyuk. (3) Bokavédelem: Azok számára, akik korábban elcsavarták a bokáját, nagyon fontos a további ficamok megelőzése, és a bokavédelem a bokaízület megkötésével vagy védelmével érhető el. (4) A bokaízület működésének helyreállítása: Bármennyire is szükség van külső védelemre, jobb, ha képesek vagyunk kontrollálni és megelőzni a bokaficamok megismétlődését. Ezt a fent említett nyújtó gyakorlatokkal, proprioceptív edzéssel és külső rotációs izomerő edzéssel érhetjük el. 2. szakasz Rehabilitációs irányelvek bokatörés esetén I. Klinikai áttekintés: A bokaízület a sípcsont és a fibula alsó végéből, valamint a talusból áll. A törések és elmozdulások gyakori sérülések az ortopédiában, amelyeket gyakran a bokaficamhoz vezető közvetett erőszak okoz. Különféle típusú törések fordulhatnak elő a láb irányától, méretétől és helyzetétől függően a sérülés időpontjában. A jelenleg általánosan használt klinikai osztályozási módszerek közé tartozik a Lange Hansen osztályozás, a Davis Weber osztályozás és az AO osztályozás. A bokaízület stabilitása a vázszerkezet és a szalagrendszer együttes működésével, valamint a bokaízületen áthaladó izmok dinamikus működésével érhető el. A csontos bokaízület három szerkezeti csontból áll: distalis fibula, disztális sípcsont és talus. A mediális és oldalsó malleolus a mellékszalagokkal együttműködve fenntartja a bokaízület oldalirányú stabilitását. A mediális malleolus szalag az elülső tibiotalaris szalagra, a tibialis sarokszalagra és a hátsó tibiotalaris szalagra oszlik. Az oldalsó bokaszalag az elülső talofibuláris szalagra, a calcaneofibularis szalagra és a hátsó talofibuláris szalagra oszlik. A bokaízület fő mozgása a hajlítás és a nyújtás. A bokahajlítás és -nyújtás normál tartománya körülbelül 60-70 fok, a dorsiflexió körülbelül 20 fok, a plantarflexió pedig körülbelül 40-50 fok. Normál járás közben a bokaízület dorsiflexe körülbelül 10 fokkal, a talpi flexió pedig körülbelül 15-20 fokkal,
Körülbelül 30 fokos aktivitási tartomány. Az alsó tibiofibularis szalag az elülső tibiofibularis szalagra, az interosseus szalagra, a hátsó tibiofibularis szalagra és a keresztirányú tibiofibularis szalagra oszlik. A talpi flexióért felelős izmok főként a gastrocnemius és a soleus izmok. A bokaízület háti extensor izmai közé tartozik a tibialis anterior izom, az extensor digitorum longus izom, az extensor hallucis longus izom és a harmadik fibuláris izom. Bokaízületi stabilitási struktúrák: alsó tibiofibularis komplexum, mediális szerkezeti komplexum, laterális szerkezeti komplexum.
Klinikai megnyilvánulások és diagnózis: Bokaízületi trauma után fellépő bokafájdalom és duzzanat, bőr alatti zúzódások és cianózisok jelentkezhetnek, a bokaízület nem mozgatható, nem járható. A vizsgálat a bokaízület deformációját mutatja, nyilvánvaló érzékenységgel a mediális vagy laterális malleolusban, és lehetséges csontsúrlódási hangokat. A röntgenvizsgálatnak a bokaízület elülső, oldalsó és bokapontjairól kell képeket készítenie. Nem nehéz diagnosztizálni a töréseket az anamnézisben előforduló trauma, bokafájdalom, duzzanat, deformitás és röntgenleletek alapján.
Klinikai kezelés: 1. Nem sebészeti kezelés: alkalmas elmozdulás nélküli törésekre. 4-6 hétig gipsszel vagy fogszabályzóval lehet rögzíteni, és rehabilitációs tervet kezdeményezni. 2. Sebészi kezelés, alkalmas azoknak, akiknek kézi csökkentés sikertelen volt; Többszörös bokatörés distalis tibiofibularis elválasztással; Kombinált bokaidegek, vaszkuláris vagy nyílt sérülésekben szenvedő betegek, amelyek debridementet vagy feltáró javítást igényelnek. A kezelés célja a normál anatómiai szerkezet helyreállítása és a töréscsökkenés fenntartása a törés gyógyulása során, a funkcionális aktivitás mielőbbi beindítása, valamint a bokaízület működésének helyreállítása. A töréscsökkentést követően a mediális malleolust gyakran csavarokkal vagy feszítőszalagos huzalokkal rögzítik, míg az oldalsó malleolust többnyire acéllemezekkel vagy csavarokkal rögzítik. Ha a bokatörést a tibiofibularis ízület elválasztása kíséri. A törés rögzítése után, ha az alsó tibiofibularis ízületben továbbra is instabilitás van, a rehabilitációs terv megkezdése előtt alsó tibiofibuláris rögzítő műtét szükséges. 2, Rehabilitációs kezelés (1) Bokatörés nem műtéti kezelése Rehabilitációs terv: 1. fázis (0-4 hét) Minden csoport 20 alkalomból áll. 1 perces szünet után indítsa el a második csoportot, és folytassa 2-4 csoportig, amíg fáradtnak nem érzi magát{19}} naponta. Gyakorolható az egyenes lábemelés is, a lábak felfelé emelése a négyfejű izom összehúzódása érdekében. Emelje fel a lábát befelé és kifelé, hogy gyakorolja az adductor és abductor izmokat. Minden csoport 20 alkalomból áll. 1 perces szünet után kezdődik a második csoport, és napi 2-3 alkalommal 2-4 alkalomig tart. 3. Az érintett végtag mankóval tud járni súlyhordozás nélkül.
4. Térdízület nyújtó és hajlító gyakorlatok . 5-20 percenként, naponta 1-2 alkalommal. 2. fázis (4-6 hét) 1. Állapottól függően a 4 hetes gyakorlat során a gipsz eltávolítható, máskor a gipszrögzítésre is szükség van. 2. Áztassa be a lábát meleg vízbe. 3. Gyakorolja finoman a boka belső, külső és forgó mozgásait. 10-15 izületi alapú mozgás minden alkalommal 3 percenként, naponta 2-{1 percenként boka mozgás a beteg fájdalom és duzzanat szintjén. 3. fázis (6-8 hét) 1. Bokaízület teherbírása. 2. A bokaízületet segítő gyakorlatok, mint például az asszisztált dorsiflexió, plantarflexió és pronáció. Minden csoport 30 mozdulatot hajt végre, majd 30 másodperces szünet után a második csoport 2-4 egymást követő csoportban kezdődik, napi 2-3 alkalommal. 3. Boka- és alsó végtag izomerő-gyakorlatok, félguggolás gyakorlatok, sarokemelő gyakorlatok és lépcsőzési gyakorlatok rugalmasság. 3-5 perc minden alkalommal, napi 2-3 alkalommal. 4. fázis (12 hét) 1. Sétagyakorlat, lassúról gyorsra. 2. Fokozatosan vegyen részt különféle tevékenységekben. 2. Sebészeti kezelés (II) Rehabilitációs terv bokatöréses műtéthez: 1. fázis (0-2 hét) 1. 1-3 nappal a műtét után, kezdje el a lábujjak aktív és passzív hajlítását és nyújtását naponta 7 alkalommal, 4 percenként 9 alkalommal, 7}{}-{} nappal a műtét után kezdje el a négyfejű izom összehúzó gyakorlatait. Minden csoport 20 alkalomból áll. 1 perces szünet után kezdődik a második csoport, és 2-4 csoportig tart a fáradtság érzéséig . 2-3 naponta. Gyakorolható az egyenes lábemelés is, a lábak felfelé emelése a négyfejű izom összehúzódása érdekében. Emelje fel a lábát befelé és kifelé, hogy gyakorolja az adductor és abductor izmokat. Minden csoport 20 alkalomból áll. 1 perces szünet után a második csoport kezdődik, és napi 2-4 alkalomig tart. 2-3 naponta. 3. Egy héttel a műtét után kezdjen térdízület nyújtó és hajlítási tevékenységet. 15-20 perc minden alkalommal, napi 2 perc-
Háromszor. 4. Ellenállás-hajlító gyakorlatok. 2. fázis (2-4 hét): Stabil belső rögzítéssel rendelkezők számára távolítsa el a gipszet. 2. Gyakoroljon aktívan bokaízületi tevékenységeket. 3. Passzív bokaízületi gyakorlatok. 3. fázis (4-8 hét) 1. Bokaízület teherbírása. 2. Ellenállás bokaízület mozgása. 3. Pedálgyakorlás. 4. fázis (8-12 hét): 1. Boka- és alsó végtag izomerő-gyakorlatok: félguggolás gyakorlatok, sarokemelő gyakorlatok és lépcsőzési gyakorlatok. 2. Teljesen guggoljon védelem alatt, hogy teljes mértékben helyreállítsa a boka dorsiflexiós mozgástartományát és az Achilles-ín rugalmasságát.
Minden alkalommal 3-5 perc, napi 2-3 alkalommal. 5 foglalkozás (12 hét) 1. Gyakorlat a lassútól a gyorsig. 2. Vegyen részt fokozatosan különböző tevékenységekben. 3. szakasz: Útmutató az Achilles-íntörés posztoperatív rehabilitációs kezeléséhez 1. Klinikai áttekintés: Az Achilles-ín a boka hátsó részének legerősebb íne, funkciója a bokaízületért felelős.
A talphajlítás fontos szerepet játszik a napi tevékenységek, például a séta elvégzésében. Kibírja a nagy feszültséget, és a mindennapi életben nehezen válik szét, kivéve néhány betegséget és speciális mozgásokat. Az Achilles-ín szakadás az Achilles-ín folytonosságának megszakadása külső erők hatására, ami a megfelelő élettani funkciók elvesztését eredményezi. Az Achilles-ín szakadást okozó közvetlen erőszak mellett az Achilles-ín szakadást okozó közvetett erőszak mechanizmusa az, ha a bokaízület túlfeszített helyzetben van, és a vádli tricepsz hirtelen erőt fejt ki.
Klinikai megnyilvánulások és diagnózis: Bőrrepedés és vérzés a nyílt Achilles-ín szakadás helyén, amelyet közvetlen trauma okoz, a seb belsejében látható Achilles-ín szövet látható, így könnyen diagnosztizálható. Egyes betegek hajlamosak a diagnózis elmulasztására az Achilles-ín-szakadás visszahúzódásának észlelésének nehézsége miatt, és később ismét orvoshoz kell fordulni, mivel nem tudják felemelni a sarkot. A diagnózis felállítható a tricepsz izom sérülés közbeni becsípésével.
A közvetett külső erő hatására kialakuló Achilles-ín szakadás akkor következik be, amikor a bokaízület dorsiflexiós helyzetben ugrál vagy pedáloz. A betegek gyakran panaszkodnak a sarkuk mögötti ütődésérzésről, amit az emelés gyengesége és a mozdulatok, például rugdosás és ugrás befejezésének képtelensége követ. Járási nehézségként és meghajtási gyengeségként nyilvánul meg, amit sántítás kísér. Az Achilles-ín depressziója van. A következő néhány óra vagy nap során a lágyrészek fokozatosan megduzzadnak. A saroktól a bokaízület mögött zúzódások vannak. A legegyszerűbb diagnosztikai módszer a gastrocnemius soleus izomkomplexum folytonosságának meghatározása a vádli mögötti izmok összenyomásával (Thompson-jel). Az ultrahangvizsgálat feltárhatja az Achilles-ín folytonossági zavarát, amely közvetlenül diagnosztizálható. Az MRI vizsgálat nemcsak a diagnózist erősítheti meg, hanem a törés pontos helyét és mértékét is megadhatja a sebész számára.
Klinikai kezelés: Friss Achilles-ín szakadás: Két különböző módszer létezik a friss Achilles-ín szakadás kezelésére: konzervatív és műtéti.
A friss Achilles-ín szakadást térdcső gipsszel kezeljük a láb rögzítésére extrém talpi flexiós helyzetben, vagy flexiós és plantáris flexiós sínrögzítési módszerrel. A konzervatív terápia gyakran veszít szívósságából az Achilles-ín-szakadások közötti hegszövet jelenléte miatt, és az Achilles-ín relatív megnyúlása gyengíti a talpi flexiót, ami rossz hatékonyságot eredményez; Ezért sok tudós támogatja a sebészeti kezelést az Achilles-ín integritásának és szívósságának helyreállítására, valamint a vádli tricepsz izomerejének gyors helyreállítására. Gyermekeknél az Achilles-ín szakadás a gastrocnemius izom alacsony feszültsége és erős szövetjavító és regeneráló képessége miatt ínformáló vagy fascia-javító műtétet igényel, sportolóknál javítandó. Posztoperatív boka plantarflexió és 30 fokos lábgipszrögzítés térdhajlítással; 3 hét elteltével váltson magassarkúra és rövid lábra gipszre; 6-8 hét elteltével távolítsa el a gipszet, és ebben az időszakban a konkrét rehabilitációs tréningről később lesz szó.
Régi Achilles-ín szakadás: A gastrocnemius izom sorvadása és összehúzódása miatt távolság van a szakadás végei között. Ezért a régi szakadások gyakran Achilles-ín-javító műtétet tesznek szükségessé a kényszerű vég-vége-végű anasztomózis helyett, hogy elkerüljék az Achilles-ín megrövidülése által okozott lábleejtést (szakvélemény).
2, Az Achilles-ín helyreállításának rehabilitációs terápiáját a műtét után 2-6 héttel kell elkezdeni. A helyreállított Achilles-ín védelme érdekében a rehabilitációs orvosoknak el kell magyarázniuk néhány óvintézkedést. Például az Achilles-ín passzív húzását a műtétet követő 12 héten belül meg kell tiltani. Ezenkívül a súlyhordozási folyamatot is fokozatosan kell végrehajtani a sebész irányítása alatt. A teljes posztoperatív rehabilitációs folyamat során a terapeutának meg kell határoznia az Achilles-ín gyógyulásának négy szakaszát (gyulladásos fázis, proliferatív fázis, plasztikai fázis és érett fázis). Az Achilles-ín a gyógyulás első 6 hetében a legsérülékenyebb (gyulladásos és proliferatív fázis), és ereje fokozatosan növekszik a következő 6 héttől 12 hónapig (plasztikus és érett fázis). A betegek rehabilitációja standard funkcionális helyreállítási folyamat.
1. fázis: Védelmi és gyógyulási időszak (1. -6. hét) Cél: A megjavított Achilles-ín védelme. Az ödéma és a fájdalom szabályozása, a hegek képződésének csökkentése, a dorziflexiós mozgási tartomány javítása semleges helyzetbe, a proximális végtag izomzatának 5/5-ös szintjére történő növelése, fokozatos testsúly-tartás az orvos irányítása mellett, önállóan végezze el az otthoni edzéstervet. Óvintézkedések: kerülje az Achilles-ín passzív nyújtását, korlátozza az aktív boka dorziflexióját 90 fokos térdhajlításnál semleges helyzetbe (0 fok), kerülje a forró borogatást és kerülje a hosszan tartó megereszkedést. Kezelési intézkedések: Orvos irányítása mellett hónaljmerevítő vagy bot használatakor fokozatosan teherbírás a kerék alá fix csizma, aktívan boka dorziflexió/hajlítás/inverzió/fordítás, masszázs hegek, ízületlazítás, proximális izomerő gyakorlatok, fizikoterápia, hidegterápia, stb. orvos, a boka dorsiflexiója eléri a semleges helyzetet, és a proximális alsó végtag izomereje eléri az 5/5 szintet. 2. fázis: Korai ízületi aktivitás (6-12. hét) Cél: A normál járás és a megfelelő funkcionális ízületi aktivitás helyreállítása a normál járás (15 fokos boka dorsiflexió) és a lépcsőzés (25 fokos boka dorsiflexió) követelményeinek teljesítéséhez. A boka dorziflexiós, inverziós és kifordítós izomerejének helyreállítása a normál szint 5/5-ére. Figyelem: Kerülje a fájdalmat a terápiás gyakorlatok és a funkcionális tevékenységek során, és kerülje az Achilles-ín passzív nyújtását. Kezelési intézkedések: Védelem alatt teljes súllyal a kezükön gyakorolható a járás, fájdalommentesen pedig levehető a mankója. A víz alatti robogórendszer használható a gyaloglás gyakorlására, a cipő belsejében található sarokpárnák pedig segíthetnek helyreállítani a normál járást. proprioceptív edzés, izometrikus/izometrikus izomerő-gyakorlatok: boka inverzió/fordítás. 6 héttel a műtét után: Fokozatos ellenállású bokahajlítás/dorsiflexió gyakorlat 90 fokos térdhajlításnál. 8 héttel a műtét után: Fokozatos ellenállású bokahajlítás/dorsiflexiós gyakorlat térdnyújtással 0 fokos pozícióban. Használjon lábhajlító eszközöket és térdnyújtó lábpedálokat izomerő-gyakorlatokhoz, kerékpáros gyakorlatokhoz, betűk rajzolásához többtengelyes lábpedálokon és hátrafelé kerékpáron. Fizikoterápia, hegmasszázs, gyakorlás a lépcsőn. Előléptetés kritériumai: Normál járás. Elegendő passzív boka dorsiflexiós szög (20 fok), boka dorsiflexiója, inverziója és kifordítása az 5/5-ös kézerő eléréséhez. 3. fázis: Korai izomerő-gyakorlat (12-20. hét) Cél: Az aktív ízületi mozgás teljes tartományának, a bokahajlító izomerőnek a normál 5/5 szintre való visszaállítása, valamint a normál egyensúlyi képesség helyreállítása (NeuroCom vagy Biodex egyensúlyi rendszerrel értékelve), valamint a fájdalommentes gyógyulás helyreállítása
Funkcionális tevékenységek és a lépcsőn való leszállás képessége. Figyelem: Kerülje el a fájdalmat a terápiás gyakorlatok és a funkcionális tevékenységek során, és kerülje az Achilles-ín sérüléseit
Nagy terhelés (azaz a bokaízület túlzott dorsiflexiója vagy ugrása a teljes testsúly alatt). Kezelési intézkedések: izometrikus/izokinetikus inverziós/fordító gyakorlatok, fix rendszerű vezetés, edzőlépcsők,
Versa hegymászó gyakorlat. Propriocepciós tréning: Propriocepciós lemez/BAPS/habhenger/rugós alátét/NeuroCom. Bokahajlításos progresszív ellenállási gyakorlatok erősítése (excentrikus mozgások hangsúlyozásával), szubmaximális speciális motoros készségek gyakorlása, progresszív proprioceptív gyakorlatok, víz alatti futópad rendszerű futógyakorlatok, alsó végtagi proximális izomerő gyakorlatok (progresszív ellenállási gyakorlatok), izokinetikus gyakorlatok, tevékenységek során szükséges hajlékonysági gyakorlatok, valamint előre és lefelé lépések.
Promóció kritériumai: Végezze el a mindennapi tevékenységeket félelem nélkül. Normál hajlékonyság, kellő izomerő, és a sarok 10-szeri felemelése egy lábbal, oda-vissza lépcsőzés, valamint szimmetrikus alsó végtag egyensúly.
4. szakasz: Késői stádiumú izomerő-gyakorlat (20-28. hét) Cél: Könnyedén végezhet előre futó tevékenységeket futópadon. Az állandó sebességmérés átlagos csúcsnyomatéka eléri a 75%-ot. Képes teljesíteni a napi tevékenységekhez szükséges maximális izomerőt és rugalmasságot, helyreállítani a korlátlan funkcionális tevékenységeket, és félelem nélkül elvégezni a magasabb szintű sporttevékenységeket. Figyelem: Kerülje a fájdalmat és a félelmet a tevékenység során. Kerülje a futást és a sporttevékenységeket, mielőtt eléri a megfelelő erőt és rugalmasságot. Kezelési intézkedések: Kezdje el az előrefutást robogón, végezzen izometrikus mérést és edzést, folytassa az alsó végtag izomerősségének és hajlékonyságának gyakorlását, zavarja a fejlett proprioceptív edzést, végezzen enyhe funkcionális oda-vissza gyakorlatokat (ugró gyakorlatok mindkét lábon), végezzen szuboptimális fizikai gyakorlatokat, folytassa a kerékpározást, folytassa az edzést lépcsőn, folytassa az alsó végtag izomzatának erősítését, az alsó végtagi erősítő edzést (progresszív ellenállási gyakorlatok). A promóció kritériumai: Fájdalommentes futás. Az izokinetikus mérés átlagos csúcsnyomatéka eléri a 75%-ot, normál hajlékonyság és izomerő mellett (minden bokaízületi izom 5/5 szinten van), a cél a félelem nélküli sportgyakorlatok elvégzése. 5. szakasz: A fizikai készségek átfogó helyreállítása (28-1. hét). Képes teljesíteni az egyéni sporttevékenységekhez szükséges maximális izomerőt és rugalmasságot. A függőleges ugrás értékelése azt mutatja, hogy az érintett végtag eléri az egészséges végtag 85%-át, az izometrikus izomerő mérés pedig azt, hogy az érintett végtag eléri az egészséges végtag 85%-át (flexió/dorsiflexió/inverzió/everzió).
Figyelem: Kerülje a fájdalmat a terápiás, funkcionális és fizikai tevékenységek során, és kerüljön minden sporttevékenységet, amíg el nem éri a megfelelő izomerőt és rugalmasságot.
Kezelési intézkedések: Fejlett funkcionális edzés és rugalmas gyakorlatok, funkcionális oda-vissza mozgások, sportspecifikus gyakorlatok, izokinetikai értékelés, funkcionális értékelés, például függőleges ugrás felmérése.
Minősítési feltételek: A sportoláshoz szükséges izomerő és hajlékonyság teljesítése, félelem nélkül tudjon speciális sportágakat teljesíteni. A funkcionális értékelés azt mutatja, hogy az érintett végtag eléri az egészséges végtag 85%-át, az izokinetikus izomerő mérése pedig azt mutatja, hogy az érintett végtag eléri az egészséges végtag 85%-át (flexió/dorsiflexió/inverzió/everzió), és önállóan képes edzőtermi/otthoni edzésprogramokat teljesíteni.
3, Az Achilles-ín szakadás epidemiológiai jellemzői szerint a közvetett külső erő által kiváltott Achilles-ín szakadás fő oka a vádli tricepsz izomzat gyors összehúzódása a boka dorsiflexiója alatt. Ilyen technikás mozgású sportág nem ismert. Ezért az Achilles-ín szakadás elkerülésének fontos eszköze az edzés közbeni helyes technikai mozgások elsajátítása. Az Achilles-ín szakadással kapcsolatos egyéb ismert kockázati tényezőket, beleértve a szteroid gyógyszerek helyi injekcióját és a kinolon gyógyszerek alkalmazását, amennyire csak lehetséges, kerülni kell. A nagy intenzitású és túlterhelt testmozgás okozta fáradtság szintén fontos tényező az Achilles-ín szakadásához. Ezért azoknak, akik nem sportolnak rendszeresen, a napi aktivitásukat fokozatosan növeljék, és a hétvégére koncentrált mozgásidejüket a hétre osszák szét. Fel kell készülniük a bemelegítő-tevékenységekre is edzés előtt, saját helyzetüknek megfelelően mérsékelt mennyiséget kell választaniuk, és csökkenteni kell a túlzott edzésidőt az edzés során, ami nagy jelentőséggel bír az Achilles-ín szakadás megelőzésében. Hivatkozás 1. Lu Tingren Ortopédiai rehabilitáció People's Health Publishing House, 2007:441 2. Szerkesztette: Roar Bell, Sweeney Mehren. Klinikai irányelvek a sportsérülésekről People's Sports Press, 2007:389-404 3. Yu Changlong Ortopédiai rehabilitáció People's Health Publishing House, 20010:656-659 4. Lu Yun, Zhou Mouwang, Li Shimin et al. Ortopédiai posztoperatív rehabilitációs irányelvek, Tianjin Science and Technology Translation and Publishing Co., Ltd. 2009:458-467 5 Delgado-Brambila HA, Cristiani DG, Tinajero EC, eta.Achilles-ín-szakadás javítása.[J]. és korai rehabilitáció Acta Ortop Mex. 2012 márc-ápr;26(2):1026. Spanyol.
